Bemutatkozunk

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szerint csak az folytathat ügyvédi tevékenységet, aki valamelyik területi ügyvédi kamarának a tagja. Ennek megfelelően a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) a Budapesten praktizáló ügyvédek köztestülete, melynek jelenleg mintegy 6,600 tagja van; ez az ország teljes ügyvédi létszámának kb. 60%-a.

Tagjaink mintegy fele hölgy, akik sajátos érdekeik megjelenítésére országos egyesületet is alakítottak. (http://www.ugyvednok.hu)

A Kamarának, mint a törvény által létrehozott ún. köztestületnek az elsődleges célja és feladata az ügyvédek közhiteles nyilvántartása és önigazgatáson alapuló igazgatása. A Kamara szervezi az ügyvédek folyamatos szakmai továbbképzését, választott szervei útján tagjai felett fegyelmi jogkört gyakorol, képviseli a budapesti ügyvédeket a nemzetközi ügyvédi közéletben és aktívan közreműködik az ifjú ügyvédnemzedékek képzésében.

Uniós tagországként Magyarországon is harmonizált a tagországokból idetelepülő ügyvédek tevékenységének szabályozása: az ügyvédi tevékenységi körbe tartozó jogi szolgáltatást eseti vagy állandó jelleggel hazánk területén folytatni kívánó, saját tagállamukban ügyvédként bejegyzett személyek, ún. európai közösségi jogászként, végezhetnek és e tevékenységük során a saját anyaországukban szerzett és az ottani hivatalos nyelv(ek)en használt, nem magyar nyelvű hivatásbeli elnevezéssel (pl. advocate, solicitor, barrister, avvocato, avocat, авокат, advokát, Δικηγόρος, Rechtsanwalt, stb.) működhetnek, és adhatnak jogi tanácsot az uniós jogról, saját anyaországuk jogáról, vagy akár a magyar jogról is. Azoknak az európai közösségi jogászoknak, akik magyar ügyvéddé kívánnak válni, három éves magyarországi működés után a BÜK által szervezett meghallgatáson kell bizonyítaniuk a magyar jogi nyelvben és a hatályos magyar joganyagban való megfelelő jártasságukat, s ennek sikere esetén Kamaránk felveszi őket tagjai sorába. Ezzel az aktussal az európai közösségi jogászok teljes jogú magyar ügyvéddé válhatnak és tevékenységüket az egész ország területén, a magyar állampolgárságú ügyvédekkel teljesen azonos feltételek mellett gyakorolhatják. Jelenleg több mint harminc európai közösségi jogász szerepel a Kamara nyilvántartásában.

A nem az Európai Unióból (tipikusan az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából) érkező, állandó jelleggel Magyarországon praktizáló jogászok a külföldi jogi tanácsadók. A kamarai névjegyzékbe való bejegyzésük és a magyar ügyvéddel való együttműködésük kötelező, és kizárólag saját hazai jogukról, nemzetközi jogról, és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról - tehát a magyar jogról nem – adhatnak tanácsot.

A magyar ügyvédség kialakulásáról és történelmi múltjáról ezen az oldalon olvashat bővebben.