Eredetileg a választott bíráskodás alkalmilag erre felkért néhány elismert szaktekintély döntéshozatali eljárását jelentette, amely gyorsaságánál, szakszerűségénél fogva képes kiváltani az állami bíráskodás intézményét a gazdasági élet szereplői közötti jogvita felmerülése esetén.
Később alakult át a választott bíráskodás intézményes jellegűvé. Ilyen intézményes választott bíráskodást folytat például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bíróság is, ahol a bírák között a gazdasági élet szaktekintélyei mellett ügyvédek is közreműködnek.
Ügyvédek, mint választottbírák
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kialakított intézményes választottbíróság sok esetben nem teremtett elegendő kapacitást arra, hogy a gazdasági élet szereplői jogvitáikat választottbíróságon rendezzék. Ezért 1994-ben négy budapesti ügyvéd – ifj. Kárpáti László, Köteles György, Kiss Pál és Kovács Kázmér – megalkotta az első mintaszabályzatot, melyet a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége is véleményezett.
A mintaszabályzat megalkotása lehetővé teszi, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai közül bárki lehessen választottbíró, és így a felek választottbírósági kikötés esetén eldönthessék: a gazdasági kamarai intézményes, vagy ezen mintaszabályzat szerinti eseti választottbíráskodás mellett kívánják jogvitáikat rendezni.
A meghozott ítéletek azonos hatályúak, mint a jogerős bírósági ítélet, állami végrehajtási kényszer tapad hozzájuk, a bankok az ezekre hivatkozó azonnali beszedési megbízásokat rendben teljesítik.
Az első mintaszabályzat megalkotása óta eltelt közel 20 év és megállapítható, hogy az ügyvéd kollégák az általuk szerkesztett szerződésekben egyre többször kötik ki a mintaszabályzatra utalással az eseti választottbíróság hatáskörét és illetékességét. Ez köszönhető annak is, hogy a mintaszabályzat rendelkezéseit alkalmazó ügyvéd-bírák különös súlyt fektetnek arra, hogy eljárásuk gyors, szakszerű, a jogszabályoknak és a felek szerződéseinek megfelelő legyen.
Kapcsolódó dokumentumok
Tekintse meg
- az alkalmazásra javasolt alávetési mintát,
- az alkalmazásra javasolt Mintaszabályzatot,
- a választottbíráskodásról szóló törvényt.
