Mediáció büntető ügyekben

A büntetőjogban alkalmazandó mediáció fő célja a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele és a kár megtérítése a büntetés – akár korlátnal – enyhítése érdekében.

Büntető ügyben mediációt kezdeményezhet akár a sértett/áldozat (ügyvédje), akár az elkövető/gyanúsított (vagy védője), de a döntést mindig az ügyben eljáró ügyész vagy a bíró hozza meg.

A mediátor pártatlanul és lelkiismeretesen eljárva, a jogszabályok szabta korlátok és szakmai követelmények között biztosítja a Felek egymással szembeni tisztességes és méltányos eljárását. A cél, hogy az elkövető vállaja az okozott sérelem/kár jóvátételét illetve megtérítését és azt a sértett elfogadja.

  • Mikor alkalmazható?

    A büntető mediáció személy elleni, közlekedési, vagyon elleni bűncselekmény esetén alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt beismeri. Feltétel továbbá, hogy az okozott, legfeljebb 3 évi szabadságvesztéssel büntethető kárt a mediációs eljárás keretében az elkövető megtéríti vagy azt egyéb módon jóváteszi. Ilyen esetben az elkövető nem büntethető.

    A fenti bűncselekmények elkövetése esetén az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha bűncselekményt a törvény nem fenyegeti 5 évnél hosszabb szabadságvesztéssel, és ha az elkövető az okozott kárt a mediációs eljárás keretében megtéríti vagy azt egyéb módon jóváteszi. Kizárt a mediáció, ha az elkövető többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszövetkezetben követte el vagy halált okozott.

  • Ki kezdeményezi és ki dönt?

    Büntető ügyben mediációt kezdeményezhet akár a sértett/áldozat (ügyvédje), akár az elkövető/gyanúsított (vagy védője), de a döntést mindig az ügyben eljáró ügyész vagy a bíró hozza meg.

    Az ügyész, saját indíttatásából vagy a sértett/gyanúsított indítványára az eljárást maximum 6 hónapra felfüggeszti, és az ügyet mediációra utalja, ha az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lenne helye és a gyanúsított beismeri a tettét, vállalja és képes is azt jóvátenni. További feltétel,  hogy mind a sértett, mind a gyanúsított hozzájárul a mediációhoz, végül, hogy a gyanúsított személyiségére, az elkövetés módjára tekintettel a bírósági eljárás mellőzhető.

  • Ki folytatja le a mediációt?

    Büntető ügyekben mediátor csak az eljáró ügyész, ill. bíróság székhelye szerint illetékes KIMISZ Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál tevékenykedő, hivatásos  pártfogó felügyelő  - de 2008-tól a Szolgálatnál ilyen tevékenység végzésére bejelentkező, speciális szakképzettségű ügyvéd is – lehet.

    A mediátor pártatlanul és lelkiismeretesen eljárva, a jogszabályok szabta korlátok és szakmai követelmények között biztosítja, hogy az eljárás során a felek egymással szemben tisztességesen járjanak el. Arra törekszik, hogy az elkövető vállaja az okozott sérelem/kár jóvátételét illetve megtérítését és azt a sértett elfogadja.

Egy gyakorlati példa

Vegyünk egy tipikus esetet. „A”, a falu rossza konfliktusba keveredik a köztiszteletben álló „B”-vel. „A” becsmérlő szavak társaságában egy pofonnal ad súlyt a „B”-ről kialakított, lesújtó véleményének. „B” Nina Ricci szemüvege leesik a földre, „A” bosszúsan rálép és ripityára töri. „B” följelenti „A”-t rágalmazás, becsületsértés és testi sértés miatt, emellett polgári jogi igényét (pl. a szemüveg árát) is megpróbálja vele szemben érvényesíteni.

A nyomozóhatóság nyomoz, majd a bíróság több tárgyalást tart az ügyben, a sértett „B”-t – aki jogkövető polgár, ezért eljár a tárgyalásokra – többször is kihallgatják. „A”, mint vádlott – fontos, más irányú  elfoglaltságára tekintettel – nem minden tárgyaláson jelenik meg, emiatt többször tárgyalást kell halasztani, s elővezetését csak a harmadik mulasztása után rendeli el a bíróság. A bíróság polgári jogi igényével „B”-t egyéb (polgári) útra utasítja.

Évek múlva – amikor már szinte senki sem emlékszik, hogy tulajdonképpen mi is történt – a bíróság ítéletet hoz, ami a vádlott „A”-t egyáltalán nem rendíti meg, sőt, egyáltalán nem érzi úgy, hogy elnézést kellene kérnie azért, amit tett. „B” frusztrált lesz, mivel az állam érvényesítette ugyan büntetőigényét a bűnelkövetővel szemben, de ez neki semmilyen jóvátételt nem jelentett: anyagi kára nem térült meg és még annyi jó érzése sem lehetet, hogy „A” elnézést kérjen tőle a nyilvános inzultusért. Ebben a tipikus esetben a büntető mediáció alkalmazása mindkét fél számára megfelelőbb megoldás lehetett volna.

A büntető mediációs eljárásról dióhéjban

A mediációs megbeszélés kezdetén a mediátor elmagyarázza a feleknek  - a sértettnek és az elkövetőnek – az eljárás célját, jogaikat és kötelezettségeiket, majd – egymás jelenlétében vagy akár négyszemközt – meghallgatja őket és megtekinti az ügy dokumentumait. Ezek után a felek – a mediátor tevékeny közreműködésével  - igyekeznek megállapodást kötni.

A mediáció akkor éri el a célját, ha az elkövető és a sértett között egy olyan megállapodás jön létre, amely alapján az elkövető vállalja a kár megtérítését vagy a bűncselekménnyel okozott kár egyéb módon történő jóvátételét és ezt a sértett elfogadja. A megállapodásnak tartalmaznia ezen felül, hogy az eljárás költségeit ki viseli, hiszen a mediáció nem ingyenes szolgáltatás. A megállapodásban foglaltaknak meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűeknek kell lenniük és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

A megállapodást a mediátor okiratba foglalja, amit a sértett és az elkövető is aláír. Az így írásba foglalt megállapodás közokirat. Ez azonban csak a mediációs eljárás céljaival összhangban használható fel, más jogi hatás kiváltására alkalmatlan. Fontos tudni: a megállapodás nem szükségszerűen tartalmazza a sértett teljes vagyoni kártalanítását, tehát később lehetősége nyílhat arra, hogy a sértett a megállapodásban foglaltakon túl is megkísérelje polgári jogi igényeit érvényesíteni.

A közvetítő a meghallgatásról feljegyzést készít, melyben összefoglalja az eljárás menetét, úgy, hogy a szabályok betartása később is ellenőrizhető legyen.
 
Az eljárás akkor fejeződik be eredményesen, ha az elkövető a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette illetve jóvátette. A befejezést követően a mediátor az eljárásról jelentést készít, amelyet a megállapodást tartalmazó közokirattal együtt elküld az ügyésznek/bíróságnak valamint a sértettnek és az elkövetőnek (képviselőiknek). Ilyen esetben az ügyész a büntetőeljárást megszünteti vagy a bíróság a büntetést korlátlanul enyhítheti.

Eredménytelen mediáció esetén – ha a megállapodást az elkövető a vállalt határidőre nem teljesíti, vagy ha a megállapodás a mediációs eljárás megkezdésétől számított 3 hónapon belül nem születik meg – a büntetőeljárás tovább folytatódik, az ügyész vádat emel az elkövetővel szemben és bűnösségéről a bíróság, a szokásos büntetőeljárásban dönt.

Az itt elhelyezett információknak nem az a céljuk, hogy konkrét eljárásokban jogi tanáccsal szolgáljanak. Amennyiben többet kíván tudni a fentiekről  vagy jogai védelme érdekében ügyvédre van szüksége, válasszon ügyvédet a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai közül!