Minőségvédelem

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapelvei között rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

Az ügyvédség országos szervének törvény alapján kibocsátott magatartási szabályzata ugyanakkor azt tartalmazza, hogy minden ügyvéddel szemben elvárás, hogy fejlessze tudását, naprakészen ismerje a megjelenő új jogszabályokat és az irányadó bírói gyakorlatot.

Az ügyvédek felelősségre vonásának joga

Ezek az előírások azt jelentik, hogy az ügyvéd csak törvényes ügyben járhat el, vállalhat képviseletet és csak akkor, ha az adott ügyben rendelkezik azzal a szakmai felkészültséggel, amely az ügyben való eljárásához nélkülözhetetlen. A hivatás valamennyi gyakorlójától elvárható, hogy a munkavégzés során előforduló hibát, hiányosságot haladéktalanul kijavítsa, illetve pótolja.

Mindezen előírások megszegése az ügyvéd felelősségre vonásával járhat. A felelősségre vonás joga a törvény értelmében az ügyvédi kamarát illeti, feltétele pedig az, hogy az ügyvéd vétkes legyen abban, hogy jogellenes ügyben vállalkozott ügyvédként ténykedni vagy szakmailag nem megfelelő felkészültséggel látta el a megbízást.

A kamara fegyelmi jogkörének gyakorlója a kamara elnöke, akinek munkáját választott tisztségviselőként a vezető fegyelmi biztos, valamint a fegyelmi biztosok segítik. A Budapesti Ügyvédi Kamara esetében a fegyelmi vizsgálati jogkört Kamaránk Fegyelmi Bizottsága gyakorolja. 

A fegyelmi eljárások gyakorlata

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései szerint a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot a területi kamara elnökének javaslatára hivatalból elrendeli, illetve bejelentés, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján hivatalból elrendelheti. A bejelentést tevő ügyfél sem az előzetes vizsgálatnak, sem az esetleges fegyelmi eljárásnak nem alanya, annak eredményéről azonban minden esetben őt a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztatni kell.

A fegyelmi felelősség megállapítása két eljárás keretében történik. Az első az előzetes vizsgálat, amelynek az a célja, hogy összegyűjtse a szükséges adatokat és tényeket, és megállapítsa a tényállást. Ennek alapján sor kerülhet az eljárás megszüntetésére, vagy amennyiben az eljáró fegyelmi biztos indokoltnak tartja, úgy kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását. Ez utóbbi eljárásban tárgyalás tartásával, vagy tárgyalás tartása nélkül egy háromtagú, ügyvédekből álló tanács dönt a fegyelmi felelősség kérdésében, és vagy megszünteti a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont személlyel szemben, vagy pedig megállapítja a fegyelmi felelősségét, és vele szemben fegyelmi büntetést szab ki. Ez legsúlyosabb esetben a kamarából történő kizárás lehet, melynek legrövidebb időtartama 3 év, leghosszabb időtartama pedig 10 év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.

Itt kívánjuk megjegyezni azt is, hogy mind az előzetes vizsgálatra, mind a fegyelmi eljárásra igaz, hogy kizárólag az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét vizsgálja, kártérítés megállapítására ezen eljárások keretén belül nincs lehetőség, ezek olyan vagyonjogi követelések, melyek érvényesítése kizárólag polgári peres eljárás keretében történhet meg.

Végül megjegyezzük, hogy a fent idézett jogszabály előírásainak megfelelően a bejelentés postai úton eredeti aláírással ellátva, vagy elektronikus úton elektronikus aláírással ellátva, valamint az ugyvedikamara.hu oldalon az “Ügyintézés” menüponton belül a “Fegyelmi / vizsgálati ügyek” menüpont alkalmazásával tehető meg.