A Legfőbb Ügyészség a vádemelés előtti egyezségi eljárásról

Ez a cikk több mint 3 hónapja készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szó szerint közöljük az ügyészségi belső útmutató védőt érintő lényeges rendelkezéseit a MÜK elnökének megküldött legfőbb ügyészségi tájékoztató alapján:

“A terhelt, illetve a védő a részéről felmerülő egyezségkötésre irányuló tájékozódást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségi vezetője (távollétében helyettese vagy a helyettesítésre kijelölt ügyész) jogosult fogadni, alaki kötöttségek nélkül, írásban, szóban, telefonon, telefaxon, vagy más technikai eszköz útján. A telefonon történt kapcsolat felvétele esetén a kezdeményező egyéb elérhetőségeiről is adatokat kell kérni.

Az ügyészség vezetője ekkor ésszerű időn belüli visszahívásáról illetve válasz adásáról tájékoztatja a megkeresőt. Amennyiben a nyomozó hatóság arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy a megidézett, vagy kihallgatott gyanúsított vagy védője kezdeményezte az egyezségkötést, az ügyészségi vezetője ugyanígy jár el.

Az ügyiratok tartalmának megismerése után az ügyészségi vezetője – lehetőleg írásban – tájékoztatja az egyezség kezdeményezőjét az egyezség megkötésére irányuló álláspontjáról, igenlő esetben az egyeztetés helyéről és idejéről. Ha az ügyészségi azért nem ért egyet a terhelt vagy védő kezdeményezésével, mert az idő előtti – azaz az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállása és a minősítése kérdésében még nem lehet megalapozottan állást foglalni – erről tájékoztatja a kezdeményezőt.

Ezt követően kerülhet sor a személyes egyeztetés lefolytatására, amelyet a terhelttel illetve a védővel az ügyészségi hivatalos helységében az ügyészségi vezetője, vagy döntése alapján kijelölt ügyész folytathat. A megbeszélés négyszemközt is történhet a terhelt, és a védő részére annak közlésével, hogy a kialakítandó álláspontok – az egyezség megkötéséig – egyik felet sem kötelezik.”